A Holdraszállás hőse valójában egy filctoll volt

1969 évének máig köztudatban élő eseménye hűséges égi kísérőnk felszínének meghódítása volt, amely során először jártak emberek a Holdon. Az azóta sokféle formában feldolgozott esemény középpontjába érthető módon a legénység hősies erőfeszítését helyezték, azonban egy apró, mégis kevesek által ismert, de annál fontosabb szereplője is volt a sikertörténetnek: egy filctollon múlt, hogy az asztronauták végül nem ragadtak örökre a Holdon. Felszínre ereszkedésük után Armstrong és Aldrin 22 órán keresztül végeztek különböző méréseket és mintagyűjtést, majd a Sas holdkompba visszamászva Aldrin létfenntartó egysége véletlenül kiszakított egy kapcsolót a helyéről. A kapcsoló pont egy olyan fontos megszakítót vezérelt, ami a holdkomp hajtóművének gyújtását aktiválta, ami kisebb felfordulást okozott az ezután rádión értesített küldetésirányítóban. Ugyanis az űrhajósok nem rendelkeztek a holdkompban szerszámokkal, mivel a minél könnyebb felszálláshoz nem terhelhették túl a járművet. Az élesítetlen kapcsolót végül egy filctollal sikerült bekapcsolni, ami éppen Aldrin keze ügyében volt, amikor a visszatérés előtti tennivalókat lejegyzetelte. A toll hegye pont beleillett a kapcsoló nyílásába, így sikerült a megszakítót megnyitni és visszatérni a felettük keringő Columbia parancsnoki modulhoz. A Duro Pen Company által tervezett speciális filctollat innentől kezdve minden Apollo-misszió kötelező felszerelésévé tették, összesen 27 darabot vittek magukkal az űrhajósok, 12 járt a Holdon is. Ebből egy végül sosem tért vissza a Földre, mert az Apollo-17 legénysége útközben elvesztette. Az ikonikussá vált toll egy módosított változatából kereskedelmi forgalomban kapható verzió is készült.

Forrás: raketa.hu

Kép forrása: pixabay.com