Állatvédelmi konzultáció indult

Társadalmi konzultációt indított 2021. február 7-én Magyarország Kormánya, a kizárólag online felületen elérhető kérdésekre a válasz március 7-ig adható meg.

Az állatvédelem rendkívül fontos, összetett kérdés, mégis csak az állatkínzások apropóján kerül a társadalmi párbeszéd középpontjába. Az okkal és joggal felháborodó állatvédők és állatbarátokat a rendszert illetően elsősorban a törvényi tényállásokat, másodsorban a túlságosan enyhe bírói ítéleteket bírálják. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelenleg két tényállást ismer, ami az állatok méltatlan bánásmódjával összefügg, egyrészt magát az állatkínzást, másrészt a tiltott állatviadalok szervezését. Akkor járunk el helyesen, ha a Btk. vonatkozó rendelkezéseit pontosan idézzük, melyek a következőkről rendelkeznek:

Állatkínzás

  1. §

(1) Aki

  1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
  2. b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

  1. a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
  2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Tiltott állatviadal szervezése

  1. §

 (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvényi tényállásokhoz kommentet nem fűzünk, de látható, hogy a mindkét bűncselekményhez a Btk. maximálisan kiróható büntetésként a szabadságvesztést rendeli. Ugyanakkor tudni kell, hogy a bírónak mérlegelési jogköre van abban, hogy a bűnösség megállapítása esetén mekkora büntetést ró ki. Számos esetben közfelháborodást okozott, hogy a bíróságok zömében nem letöltendő szabadvesztéssel büntették az elkövetőket, s társadalmi kritika különösen indokoltnak érezhető akkor, ha figyelembe vesszük az elkövetők kegyetlen, szadista bánásmódját is. Elkeserítő továbbá az a jelenség is, hogy az internet és a közösségi oldalak elterjedésével mind nagyobb arányban jelentek meg ezek a cselekmények (vagy csak nyertek publicitást?), még tragikusabb az, hogy mindez társadalmi jelenségként – ami pszichológiai szempontból egyfajta öncelebritás iránti törekvés jegyében mind szélsőségesebb, extrémebb és agresszívebb formában testesül meg – a fiatalok körében szinte divathullámot öltött. A mind szigorúbb ítéleteket követelők segélykiáltásai azonban csak e rendkívül deviáns magatartások iránti reakcióként jelennek meg.

Részben a társadalom eltolódott ingerküszöbe okán az állatvédelem a köztudatban csak ezekre az esetekre fókuszál, holott az sokkal szenzitívebb kérdés.

Tudjátok-e, hogy Magyarországon létezik az ún. Állatvédelmi törvény? Pedig 1999. április 1-je óta hatályos a parlament által meghozott, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, ugyanakkor a társadalmi probléma, hogy annak megléte nem terjedt el a köztudatban. Az Állatvédelmi törvény már most is igen fontos rendelkezéseket rögzít, melyek közül – a teljesség igénye nélkül – kiemelnénk néhányat:

  • Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról gondoskodni.
  • Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani.
  • Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
  • Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.
  • Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.
  • Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

A törvény kiterjed továbbá az állatkísérletek, az állatpanziók és -menhelyek létesítésének keretszabályaira, továbbá arra, hogy az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni. Az állatvédelemre vonatkozóan számos szakrendelet is kibocsátásra került, tehát a szabályozás alapvetően széles spektrumú, de látható, hogy az Állatvédelmi törvény számos bár alapvetően modern és európai színvonalú, ugyanakkor hiányossága, hogy elsősorban közigazgatási szankciók járulnak a rendelkezéseinek megsértéséhez, büntető tényállásként pedig csak két magatartásforma került be, azok is megkésetten: az állatkínzás csak 2004 óta bűncselekmény, szabadságvesztés csak 2013 óta szabható ki. Ennek ellenére az országos közfelháborodást okozó cselekmények esetén is rendkívül enyhe büntetések született: zömében felfüggesztett szabadságvesztések, pénzbüntetések vagy -bírságok, ami részben abból a mára már elaggott szemléletből (és jogi szabályozás hiányosságából) fakadt, hogy korábban az állatkínzást dologrongálásként értékelték.

Természetesen nem lehet célja a szabályozásnak mindennemű, kizárólag szubjektíve nemtetsző magatartás kriminalizálása, ugyanakkor látható, hogy a társadalmi indulatok jogosak, hiszen az állatok sérelmére elkövetett cselekmények egyre extrémebbek, aminek súlyos következménye hosszabb távon az emberi társadalomra is szükségszerűen ki fog hatni. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: az állatvédelem a társadalmi párbeszéd szintjén nem ragadhat meg pusztán a büntetői jogi területen, annak ki kell terjednie a méltó állattartás feltételeire is – talán nem kell ecsetelni a nagyipari húsüzemek bestiális képsorait.

Ezért is örvendetes, hogy a Kormány a konzultációt komplex szemléletű megközelítés formájában hirdette meg.

A 13 pontos online kérdőív büntetőjogi kérdések mellett a felelős állattartás feltételei, az állatok jólétének javítása mellett az állatvédelem oktatásba történő beemelése terén is várja a lakosság véleményét.

Objektíven csak annyit mondhatunk: üdvözlendő a törekvés és mindenkit arra biztatunk, hogy mondja el a véleményét az állatvédelmi konzultáció területén.

A kérdőívet ezen a linken érhetitek el, s tényleg csak 5 perc a kitöltése:

https://allatvedelem.kormany.hu/

Hogy miért is bíztatunk arra, hogy kitöltsd a kérdőívet?

Ha nem tudatosítjuk magunkban az állatok vagy más élő értékek védelmének fontosságát, akkor, hogy várható el magunk védelme? E felismerésből fakadó viszonyrendszert a nevelésbe, az oktatásba is be kell építeni, de nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők feladatául is kell tenni. Természetesen a kulturált állattartás és bánásmód követelményeit is meg kell határozni, legyen szó haszonállatról vagy házi kedvencről, továbbá a számonkérés intézményeit is meg kell teremteni (vagy a meglévőket fejleszteni) a megfelelő közhatalmi struktúrákkal, ösztönző és szankciórendszerrel egyaránt. Mindennek sikeressége azonban nem kizárólag az állam hatékonyságán, sokkal inkább az egyéni és társadalmi gondolkodás helyességén múlik.

A kérdőív kitöltésével e kérdésekben véleményt formálhattok.

A véleményetek egyben önmagunk megmérettetése, s a tét, hogy meg tudunk-e maradni embernek – a szó nem biológiai, hanem morális értelmében. Ez a kérdés – válasszatok.

Csak így… Objektíven.

Képek forrása: pixabay.com