Az ingatlanok nyilvántartásáról 2: A tulajdoni lap

Az ingatlanok nyilvántartásáról szóló előző cikkünkben a földhivatali rendszerről kaphattatok általános ismertetőt, bemutatva azon elveket, amelyek szerint e rendszer működik, mert higgyétek el, nemcsak esztelenül működik a hivatali struktúra. (Bár ezen mi is meglepődünk, de így van!) A földhivatali rendszer ügyfelek számára legjobban ismert dokumentuma az ún. tulajdoni lap. E cikkünkben ezt mutatjuk be nektek.

Próbálunk nem csúnya jogászok lenni, ezért a legegyszerűbben úgy fogalmazható meg a tulajdoni lap, hogy az nem más, mint egy ingatlanra vonatkozó hiteles adatokat összefoglaló okmány, ami egyben tartalmazza az ingatlan előéletét is (tehát, milyen kézen-közön forgott, milyen terhek voltak rajta stb.) A tulajdoni lap tehát egy ingatlan igazolványa és önéletrajza egyben. Tudjuk, hogy a szabályozás másképpen definiálja (a teljesség igénye kedvéért, tessék: Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni.), de szerintünk, így sokkal plasztikusabb.

A tulajdoni lap három részből áll: I. – II., és III. rész. (Mint régen a Rambo-trilógia! 😊)

Az I. rész felett (az I. részeként) találhatjuk azt a hivatalt, ami nyilvántartja az ingatlant, ingatlan megnevezését, ami a település nevéből és a helyrajzi számból áll. A helyrajzi szám nem mást, mint az ingatlan egyedi azonosítója. Ez a leghitelesebb azonosítója, hitelesebb, mint az utca-házszám párosítás! Fontos: ha egy ingatlannak a helyrajzi száma 0-val kezdődik, akkor az külterületen található ingatlan, ha nem 0-val, akkor az belterületi. Ha egy ingatlanban látjátok a /A jelzést, tudnivaló, hogy az társasházi ingatlannak minősül.

Az I. rész tartalmazza: az ingatlan jellemzőit, paramétereit, továbbá funkcióját (ez az ún. művelési ág)

A II. rész tartalmazza az ingatlan tulajdonosi státuszát, előéletét a tulajdonlások szempontjából.

A III. rész tartalmazza azokat a jogokat és terheket, amelyek az ingatlant érintik: pld. jelzálogjog, elidegenítési tilalom, de egyéb, nem banki terhek is lehetnek az ingatlanon: pld. szolgalom, vezetékjog stb.

Hogy precízek legyünk, a törvényi és kormányrendeleti szabályozás mit határoz meg, próbáltuk táblázatba foglalni és összerakni. Ez nagyon unalmas, sőt, eddigi jogi cikkeink közül a legszárazabb lesz, de mivel fontos dologról van szó, ezért fogadjátok szeretettel ezt a kis összefoglalást:

Reméljük, a fenti kis összefoglalót hasznosnak találtátok, ha érdekesnek nem is. A fontosságát úgyis akkor tapasztaljátok, ha az életetekbe belép az ingatlan. Akkor viszont, nyugodtan kattintsatok ránk újra.

Az ingatlanos sorozatunkat folytatjuk a jövőben is.

Ahogy szoktuk. Objektíven.

Kép forrása: pixabay.com