Csaptelep vásárlás előtt – 1. rész

Előző két cikkünkben az akriltermékekről beszéltünk, hogy mire figyeljünk oda vásárlás előtt. Aki nem olvasta, az kövesse az oldalunkat és olvassa el, nagyon hasznos szintén.

Szóval, nézzük mire is érdemes odafigyelni a fürdőszobai csaptelepeknél!

Na ez az a termékkategória, amiből talán a legnagyobb a választék (a csempék mellett). Egy valamit szögezzünk le már az elején. Ha bármelyik boltba bemegyünk, minden krómozott csaptelep gyönyörűen mutat, igaz? De vajon ami szép az jó is? Gyakorlati tapasztalataink és szakmai tudásunk alapján engedjék meg, hogy adjunk ehhez egy kis kalauzt azoknak, akik most újítanak vagy újítani fognak a jövőben.

A legtöbb üzletben a csaptelepek fixen le vannak rögzítve, így az első minőségi benyomás szerzésétől megfosztanak bennünket, ami a termék súlyát jelenti. Szinte 100 %-os biztonsággal ki merjük jelenteni, hogy amiben nincs anyag, az nem is tartós. Másfelől, az ilyen könnyű csaptelepek általában spiriáterből, vagy valami egyéb ólmozott alumínium ötvözetből készülnek, vagyis mérgező anyagot tartalmazhatnak, ami egy ilyen terméknél kizáró tényező, hisz az általunk használt víz ezen megy keresztül. A nehezebb, súlyosabb csaptelepek általában ólmozatlan sárgarézből készülnek, így amellett, hogy tartósak, az egészségünkre sem károsak.
Ha már kézbe venni nem tudjuk a csaptelepet, a billenőkarja sokat elárulhat róla. Több okból is.


Forgassuk ütközésig a keverőkart határozottan hideg meleg irányba is, le & föl is. Ha kisebb fajta rugalmasságot érzékelünk, akkor a keverőkar csatlakozása nagy valószínűséggel műanyag. Nos az ilyen terméktől én óvva intenék mindenkit. A másik az a keverőkar mozgatásához szükséges erő. Minél határozottabb mozdulattal kell mozgatni a keverőkart, annál biztosabb, hogy alaposan lepolírozott, minőségi betét van benne. Miért is fontos ez?

Ezek a betétek már jobb esetben porcelánból készülnek, az alsó fix, a felső forog csak rajta és a beléjük mart lyukakon és nyílásokon keresztül azok egymást fedve vagy összenyílva szabályozzák a vízátfolyást. Ha a 2 korong felülete nem illeszkedik elég szorosan, akkor egyrészt könnyű forgatni a kart, másrészt a víz a korongok közé tud menni, ahol a vízből vízkő fog kiülepedni, ami erős kristályrácsos szerkezeténél fogva elkezdi elkoptatni a betétet, egészen addig, míg a csapnak az “orrán-száján” is folyni fog a víz. Tudok olyan német gyártót, akik 0,006 mm-es pontossággal lepolírozott kerámiabetétet használnak, és a keverőkar mozgatásakor érződik is, ahogy a 2 korong felülete összetapad. Egy ilyen alaposan lecsiszolt kerámiabetét tárcsái közé sem a víz, sem semmilyen szennyeződés nem tud bekerülni így kárt sem tud benne tenni.

Cikkünk hamarosan folytatódik.

Kiemelt kép: pikist.com