Filmmúzeum: 40 éves Az elveszett Frigyláda fosztogatói

Kultúrmissziónk során elengedhetetlen, hogy visszatekintsünk a múltba, már csak azért is, mert oly sokszor mantrázzuk: régen minden jobb volt. Hogy valóban így van-e, természetesen utánajárunk évfordulós klasszikusok megidézésével vagy olyan alkotások ismertetésével, melyek esetében még azt is legszívesebben letagadnánk, hogy láttuk. Az Indiana Jones a klasszikusok körébe tartozik, méghozzá méltán, s bizony, a jó öreg régész kalandjai idén 40 éve, hogy filmvászonra kerültek, Az elveszett Frigyláda fosztogatói címmel.

Ismert, hogy a kalandor archeológus ötlete George Lucas agyából pattant ki az 1970-es évek elején, s a feltörekvő Steven Spielberggel együtt csiszolgatta tovább. Spielbergnek, aki mindenáron James Bond-filmet szeretett volna forgatni, Lucas ismertette a tervet, mondván, hogy ez jobb, mint a 007-es, s egyből fel is ajánlotta neki a rendezést mindjárt három filmre. Eredendően Indiana Smithként hívták volna a főhőst, – keresztnevét Lucas a malamut kutyájától vette, megjelenését szerencsére nem, – Spielberg szerint viszont a vezetéknév nem volt elég erős, s nagyon hajazott az ismert westernhősre, Nevada Smithre, így végül Jonesra keresztelték át. Koncepcióbeli különbség volt abban is, hogy Jones egy nagyvilági playboy legyen á la Humphrey Bogart, ám Spielberg az egyetemi professzor mellett tette le a voksot, hogy példaképe lehessen az ifjúságnak.

A harmincas-negyvenes évek kalandfilmjeinek világát idéző sztorit Lucas Philip Kaufmannal dolgoztatta ki, s került a középpontba a bibliai Frigyláda, a forgatókönyvet Lawrence Kasdan írta meg, aki ennek a munkának köszönhetően kapta meg A Birodalom visszavág szkriptjének véglegesítését.

A Paramount stúdió égisze alatt készített film – Lucas éppen perpatvarban volt a Star Warst forgalmazó Foxszal – központi kérdése volt, hogy ki legyen a főszereplő. Lucas olyan színészt akart, mint Harrison Ford, de őt nem szerette volna alkalmazni, mert olybá tűnne, mintha saját istállóból dolgozna (tudvalevő, hogy az American Graffity és addig két Star Wars-filmben is együtt dolgoztak). Több színész meghallgatását követően Tom Selleck vált a legesélyesebbé a főszerepre, aki viszont a Magnum P.I. című sorozat miatt nem tudott leszerződni, végül Spielberg ajánlására mégiscsak Harrison Fordnál kötött ki a szerep, ami kézenfekvő is, hiszen nála senki sem jobban Fordosabb.

A film forgatása 1980-ban vette kezdetét és 73 nap alatt be is fejeződött, ami jót tett Spielbergnek, hiszen eddigi munkái a katasztrofálisan elhúzódó forgatásokról volt hírhedtek, s az 1979-es Meztelenek és bolondok bukása sem tett jót neki. Lucas szervezettsége és irányítása azonban gatyába rázta Spielberget, aki az egyik legjobban előkészített produkcióként tekintett a Frigyládára, annak ellenére, hogy nem ment minden simán. Számos jelenetet ki kellett húzni (például egy csillés üldözés, ami majd egy 1984-es Indy-kalandban köszön vissza), nem tett jót az sem, hogy a stáb egy része az egyiptomi forgatás alatt a helyi ételek miatt hasmenéssel küszködött. A legendárium szerint ennek is köszönhető az ominózus jelenet, amikor Indy, ahelyett hogy közelharcba bocsátkozna egy fegyveres arabbal, – Ford gyengélkedése miatt – egyszerűen csak lepuffantotta. Bár a harci jelenetet is leforgatták, az nem igazán működött, ez a megoldás viszont nemcsak a rendező, hanem a nézők tetszését is maradéktalanul elnyerte.

A film utómunkáin Lucas cége, az ILM dolgozott, a zeneszerző pedig A cápáért és a Star Warsért is egyaránt akadémiai elismeréssel jutalmazott John Williams volt, aki ezúttal is legendás dallamot alkotott, ami talán a filmtörténet egyik legidézettebb darabja.

A mozit 1981 májusában mutatták be és a reklámja egyedülálló módon nem a szereplőkre, hanem az alkotói stábra alapult. A 18 millióból készült produkció osztatlan sikert aratott, az év legsikeresebb filmjévé vált. A nézők és a kritikusok imádták, ahogy Indiana Jones Hitler sötét, okkult terveit végrehajtó nácik elől próbálja megszerezni a bibliai kegytárgyat, s a kalandfilmek ismert kliséit olykor megcsavarva, a horror és a vígjáték műfaji elemeit is elegyítve egy rendkívül szórakoztató, fékevesztett hullámvasút-élményt garantáló mozi az Akadémia elismerését is megszerezte, bezsebelve 4 Oscart – igaz, ezeket technikai kategóriákban kapta, holott a legjobb film és forgatókönyv díjáért is versenyben volt.

A Frigyláda hatása óriási volt: egyrészt útjának indította az Indiana Jones-franchiset, ami a további filmek mellett a játékgyártásban, képregény- és regénysorozatban, továbbá egy kétévados televíziós show keretében folytatta tovább a régészprofesszor kalandjait. Másrészt a film hibrid műfajt is teremtett, aminek számtalan jobb, de még inkább rosszabb követői akadtak, többek között a Smaragd románca vagy Richard Chamberlain Salamon király kincse-sorozata.

Természetesen az Indy-filmeket is meg kell említenünk, 1984-ben az Indiana Jones és a Végzet temploma, 1989-ben az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, majd 2008-ban a az Indiana Jones és a Kristálykoponya Királysága került bemutatásra, mindannyiszor nagy anyagi, de váltakozó kritikai sikert elérve – Az utolsó kereszteslovagot azért mindenki imádta. A csalódást keltő negyedik részt követően felröppent többször is a folytatás, s erről a Disney sem tett le. A legutolsó hírek szerint mindenképpen elkészül az ötödik rész, a főszerepben továbbra is a nyolcvan felé közeledő Harrison Ford lesz látható, a rendezői székbe viszont Spielberg helyett James Mangold fog ülni. Hogy miről fog szólni és milyen lesz, természetesen nem tudjuk, legyen – reményeink szerint: kellemes – meglepetés.

Indy Jones legendává vált az elmúlt negyven évben. A sikerének titkán sokat lehet vitatkozni, de tény: önfeledt szórakozás közepette felszabadítja a nézőben lakozó gyermeket, aki még hisz a mesékben és a csodákban. Indy Jones karakterével egy optimista, a célért mindenáron megküzdő és minden eszközt igénybe vevő, csöppent sem gáláns hőst kaptunk: esendő, sebezhető, de kitartása és intelligenciája révén mindig győzedelmeskedő figura ő, akivel könnyű azonosulni, ugyanakkor a mára már kihalóban lévő férfi ideált is megtestesíti egyben.

A karakter nyilván nem aratott volna ekkora sikert Harrison Ford alakítása nélkül, aki a jól ismert és soha le nem vetkőzött személyiségét vitte bele a jól ismert cinizmusával, persze elindította a színész szólókarrierjét is.

S mindezek mellett a matinészerű, de igényesen megkreált kalandok, a semmi mással össze nem téveszthető megjelenés (bőrdzseki, kaland, ostor), továbbá az ikonikus induló mind-mind egyedi jelenséggé tették Indiana Jonest, kortalan szórakozásra invitálva a nézőket. Jó elkalandozni vele a világ egzotikus tájaira, megismerni a világ misztikumait.

Aki még nem látta, nézze meg, aki meg már látta, az úgyis újra fogja nézni a Frigyládát és Indiana Jonest. Vele átélhetjük a nagybetűs KALANDOT, vele hőssé válhatunk, meghódíthatjuk a világot és a szeretett nőt, csak merjünk kilépni abból a barlangból, melybe életünk során kényszerítjük magunkat.

Adatlap:

Eredeti cím: Raiders Of The Lost Ark

Év: 1981

Játékidő: 115 perc

Műfaj: kalandfilm

Nemzetiség: USA

Rendezte: Steven Spielberg

Író: Philipp Kaufman, Lawrence Kasdan, George Lucas

Fényképezte: Douglas Slocombe

Zene: John Williams

Főbb szerepekben: Harrison Ford, Karen Allen, John Ryes-Davis, Paul Freeman, Denholm Elliott, Alfred Molina, Wolf Kahler, Anthony Higgins

Képek forrása: imdb.com

Bevételi adatok forrása: boxofficemojo.com