Filmmúzeum: 45 éves a Rocky

Az 1976-ban bemutatott Rocky nemcsak a kissé egyszerű, mélyszegénységben élő philadelphiai bokszoló története, hanem egyben Sylvester Stallone, az olasz csődőré is egyben. Nem mintha Stallone ökölvívó lett volna, ám az a háttér, amit bemutat, s az az akaraterő, ahogy álmát, tervét valóban emberfeletti küzdelmek közepette végig harcolta, egyfajta reflexiója az író-színésznek, s a sikere és teljesítménye ugyanolyan elismerésre méltó volt, mint mozibeli alteregójáé.

Mert Stallone számára az élet nem volt könnyű és önfeledt: már a születése majdnem tragédiába fordult, orvosi hibának „köszönhető” a mémekbe illő szájtartása és beszédhibája, sokat nélkülözött, a színészi és írói pályája sem volt zökkenőmentes, névtelen asszisztálástól (Banánköztársaság) a lightos szexfilmekig (Randy), továbbá elfeledett drámákig (A lordok bandája) minden megpróbált. Nem csoda, ha kocsijában kellett éjszakáznia, albérletre nem futotta neki, s kedvenc kutyáját is el kellett adnia ahhoz, hogy meg tudjon élni (akit később visszavásárolt horribilis összegért).

Aztán 1975-ben jött a Muhammad Ali-Chuck Wepner bokszmérkőzés, ahol is Wepnernek esélyt sem adott senki, s mindenki arra számított, hogy a harmadik menetben KO-val bevégzi. Ám Wepner nemcsak, hogy bírta a 15 menetet, a kilencedikben padlóra is küldte a világsztár Alit, s csak pontozással veszítette el a mérkőzést.

A sportszenzáció megihlette Stallonét, és ebből, valamint saját kínkeserves élettapasztalataiból merítve megalkotta Rocky (eredetileg: Robert!) Balboa figuráját, akit a nehéz körülmények edzettek, a sors kilátástalanságra ítélt, még a beszédhibája is az alkotóját idézi, kissé együgyü, de hatalmas szíve van, ám megadja neki a sors, hogy egy gálamérkőzésen kiálljon a világbajnok Apollo Creed ellen, akit Carl Weathers (Predator) alakított.

Az MGM ráharapott az ötletre, s Rocky szerepét olyan világsztárokra akarta osztani, mint Robert Redford, Burt Reynolds vagy James Caan, ám Stallone hajhatatlan volt: álmait nem akarta feladni, még a számára felajánlott magasabb gázsit is visszautasította, csakhogy ő játssza el a főszerepet. A stúdió nem látott azonban sok fantáziát benne, ám Stallone kitartása végül is győzedelmeskedett, ennek eredményeképpen a film elkészítéséhez nem is nagy büdzsét szavazott meg.

A 960 ezer dollárból készült mozi forgatásakor számos esetben kellett rögtönözni, néha a gerillafilmezés módszereit is bevetették: utcán futós jelenetek kedvéért nem zárták le az utcákat, és nem volt forgatási engedély sem, egyszerűen kiküldték Stallonét az emberek közé, és követték egy furgonnal, benne a kamerával. A film csúcspontját jelentő gálameccs is csak a jó kamerabeállításoknak köszönheti, hogy nem lóg ki a statiszták kevés számát leleplező lóláb. A low budgetnek nem-köszönhetően Rocky – akinek nevét egyébként a híres bokszoló Rocky Marciano ihlette – jellegzetes kabátja és kalapja sem jelmeztervezők fantáziáját, hanem a turkálók ízlés(telenség)ét tükrözte.

A filmhez számos, később ikonikussá váló jelentet is rögzítettek, mint például a múzeumi lépcső megmászása, a húsüzembeli edzés, ami a klopfolás egy új irányzatát mutatja be. Aki látta, az rögtön tudja, miről is beszélünk, de aki nem, az is.

A kis költségvetésű mozi nemvárt sikert ért el, csak az USA-ban több mint 100 milliót kaszált, továbbá 10 Oscarra jelölték, melyből a legjobb filmért, rendezésért és vágásért való díjat meg is nyerte. Az életműve során többször is Arany-málnával díjazott alakításain gúnyosan nyerítők számára, objektív közleménynek minősül, hogy Stallone nem egyszerűen az év felfedezettje lett, hanem mindjárt két Oscarra is jelölték: színészi teljesítményéért és a legjobb forgatókönyvért járó díjért versenghetett – ezeket azonban nem tudta bezsebelni. Ellenben mindazt a gázsit, ami ezután következett…

Stallone ugyanis ezt követően is alapvetően saját kezében tartotta a sorsát, egyszerre írt és szerepelt, illetve többször maga is a direktori székbe ült. A Rockyból a nagy sikerre való tekintettel franchise született, a 2. epizódot már maga Stallone rendezte, majd a nyolcvanas években a sportdrámát a kor igényeihez igazítva sport-akciófilmmé avanzsálta át, a legnagyobb anyagi sikert a 4. epizód érte el, ami nem elsősorban (az amúgy idegesítő) videóklip-szerkezetének, hanem sokkal inkább a hidegháborús reflexiójának köszönhető, amiért is a szocialista blokkban egyfajta tiltólistára is került az amúgy itt is elismert bokszoló figurája.

A vasfüggönyt azonban így is áttörte Rocky bokszkesztyűje, a legtöbbet eladott nyugati butik termékei közé tartoztak a Stallonével ékesített poszterek, kitűzők és naptárak. A ’90-es évek a Rocky-sorozat bukását, majd 2008-ban feltámadt, Stallone a Rocky Balboával meglepetésszerű anyagi és kritikai sikert ért el, s egyszerű bölcsességét hirdető képsorok a legtöbbet nézett motivációs videók közé tartozik, sőt, a Creed-sorozattal az univerzuma egy új fejezetet vett fel.

Rocky útja messziről és nehezen indult, de egyből sikeres lett. A könnyen jött siker azonban részegítő tud lenni, ezt Stallone meg is tapasztalta, a sorozat minden epizódja így jobb-rosszabb formában leképezi azt az életérzést, ami kreátorát jellemezte.

A Rocky-sorozat méltán vált sikeressé, az alapfilm valóban a legnagyobbak közé tartozik minden hibája ellenére, egy őszinte mese a kitartásról és a célok beteljesüléséért való küzdelemről.

Az idén 45 éves alkotást sokszor tartják akciófilmnek, de tudomásul kell venni, hogy az egy dráma, amit mára már kissé meghaladott az idő, de az általa hirdetett tanulságok még ma is aktuálisak. Éppen ezért bármikor ajánlható, a többi epizód, a Rocky Balboa kivételével, mert az valóban eléri az alapfilm színvonalát, akár kihagyható, ám a retrokedvelők azokat is bármikor és bárhol nyugodtan elővehetik, mert a szórakozás adott. Yo, Adrien?

Adatlap:

Eredeti cím: Rocky

Év: 1976

Játékidő: 119 perc

Műfaj: dráma, sport

Nemzetiség: USA

Rendezte: John G. Avildsen

Író: Sylvester Stallone

Fényképezte: James Crabe

Zene: Bill Conti

Főbb szerepekben: Sylvester Stallone, Burt Young, Carl Weathers, Talia Shire, Burgess Meredith

Képek és adatok forrása: imdb.com