Ha kevés az önerő 3.: Alternatív megoldások

A hiányzó önerő pótlására előző cikkeinkben (itt és itt) adtunk tippeket, de felhívtuk a figyelmet arra is, hogy milyen buktatókra lehet számítani, illetve azokat, hogy lehet kiküszöbölni. Persze, előfordulhat, hogy még ezek a megoldások sem jönnek össze, ilyenkor az Eötvös-cirkusz világszámhoz hasonlóan – Van mááááááásik! – adunk még néhány tippet, hogy mit lehet tenni.

1. Magánszemélyek közötti kölcsön

Nem ritka, de annál kellemetlenebb tud lenni a magánszemélyek közötti kölcsön, különösen, ha azt rokonságtól próbálod megszerezni, nyájas mosollyal körbe hordozva a szent jobbodat, adott esetben, meghazudtolva önmagadat, olyan szeretet árasztva feléjük, hogy a mesterember szakértelmének köszönhető, hogy nem szakad rád a plafon. Ilyenkor aztán hallgathatod anyósodtól, hogy ez a lakás is neki köszönhető, bezzeg, ha a lánya a szomszéd fiához ment volna, vagy a sógorék gúnyos és egyben megvető pillantásainak kereszttüzét is igen sokáig szenvedheted el. Tény, hogy a magánszemélyek közötti kölcsön nem látszik a KHR-listán (a banki hitelek itt kerülnek rögzítésre), de mégis vannak buktatói, mind a hitelezői, mind az adósi oldalról – mert mint többször is hangoztattuk, hogy ez a legdrágább kölcsön (rámehet a családi köteléked is) és olykor a visszafizetés esedékessége azonnali határidőt élvez. És bizony, ez még jogszerű is.

A kölcsönszerződés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) szabályozza, és a legfontosabb rendelkezéseit úgy gondoljuk, jobb, ha megosztjuk.

Ptk. 6:383. § [Kölcsönszerződés] Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

6:384. § [A kölcsön kifizetésének megtagadása] A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.

6:385. § [A kölcsönösszeg igénybevételének elmaradása]

(1) Az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles.

(2) Ha az adós nem veszi igénybe a kölcsönt, köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit.

6:386. § [A kölcsön rendelkezésre tartása]

(1) Ha a szerződés szerint a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződéskötést követő meghatározott időn belül vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor, a hitelező köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az adós rendelkezésére tartani.

(2) Az adós köteles a hitelezőnek a rendelkezésre tartott kölcsönösszeg után, a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásának időtartamára díjat fizetni.

6:387. § [A kölcsönszerződés felmondása]

(1) A hitelező felmondhatja a kölcsönszerződést, ha

  1. a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
  2. b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
  3. c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
  4. d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
  5. e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
  6. f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy
  7. g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.

(2) A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.

 6:388. § [Szívességi kölcsön] Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

  1. a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;
  2. b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

Magánszemélyek közötti ügyletekben zömében a szívességi kölcsönök az uralkodóak, a szívességit elsősorban a kamatmentességre érti a törvény, nem pedig a „jól szívvel adom” életérzésre. Természetesen, megtörténhet az is, hogy valaki nem szívességi alapon nyújt kölcsönt, magyarul kamatot is kér, ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy a kamat is bevétel, azt be kell vallani és utána adót és járulékot kell fizetni.

Megjegyezzük, egyébként rokonok között sem ördögtől való dolog a kamat kikötése, bár tény, hogy ilyenkor családi vitára lehet számítani, de az is tény: jobb helyre is lehetne tenni azt a pénzt (pld. a kölcsönadósnak be kell látnia, hogy a pénz gazdája akár be is fektethette volna a tőkéjét).

A törvény rendelkezéseit nem kívánjuk megismételni, de azok értelmezésével összefüggésben fogadjátok meg néhány tanácsunkat:

  • A kölcsönszerződést mindenképpen foglaljátok írásba. Legcélszerűbb közjegyzői okiratba foglalni, mert a bizonyítást és a végrehajtást is meggyorsítja. Célszerű ilyenkor az adós (tehát az, aki a pénzt kölcsönkéri) költségére megcsináltatni a szerződést.
  • A kölcsönszerződés legfontosabb elemei: mekkora pénzösszeg kerül kölcsönadásra és azt milyen ütemben és mikorra kell visszafizetni. Ez a felmondás szempontjából rendkívül fontos és mérvadó.
  • Legyen kikötve, hogy a pénzkölcsön adása milyen költséget okozott a kölcsönadónak, vagy törvényi nevén, a hitelezőnek (pld. átutalási költség vagy lekötött pénzösszeg esetén a lekötés „feltörésével járó” elmaradt hasznok és banki költségek), mert ezzel is számolni kell, s célszerű azt kártalanítás címén megtérítenie az adósnak. (Fontos, hogy kártalanítás legyen kikötve, mert az adómentes bevételnek minősül!)
  • Dönteni kell a kamat mértékében. Szívességi kölcsön esetén kamatmentesség vélelmezhető, de a rokonok közötti kamattal terhelt kölcsönnyújtás sem bűnös dolog. Akár kamat, akár kamatmentesség: határozottan kell azt rögzíteni.
  • A felmondási szabályok esetén egyértelműen tisztázni kell a meglévő tőketartozás visszafizetésének a határidejét.
  • Rögzíteni kell: a késedelem esetén késedelmi kamatot kell fizetni.
  • Ha kifejezett céllal – például lakásvásárlás elősegítése érdekében – adod a kölcsönt, akkor elvárhatod joggal, hogy e cél meg is valósuljon. Ha nem arra költi az adós a pénzt, amit leírtatok (pld. lakás helyett kocsit vesz), az legyen kikötve felmondási okként. Vagy, ha a lakásvásárlás nem valósulna meg (mert pld. a bank nem ad kölcsönt), akkor az adott pénzösszeg visszafizetése szinte egyből váljon esedékessé, tehát e tekintetben is kössetek ki határidőt.
  • Biztosítékul jelzálogjog is kiköthető, de kétséges, hogy lakásvásárlás esetén a vásárolandó ingatlanra beenged-e majd a hitelező pénzintézet.

Mindenesetre célszerű nemcsak úgy odaadni a kölcsönösszeget – tudjátok: szó elszáll, írás megmarad -, mondván: családon belül marad, mert abból csak vita származik. Vessétek papírra, méghozzá teljes bizonyító erejű okiratba a kölcsön feltételeit. Ha ódzkodtok tőle vagy nem akartok költeni közjegyzőre, esetleg ügyvédre, akkor a kézzel írott okmány vagy a géppel írott két tanúval aláírt okirat is teljes bizonyító erővel bír. Igaz, – ellentétben a közjegyzői okirattal, – a pert vita esetén nehezen ússzátok meg. Legcélszerűbb megoldás késedelem esetén a fizetési meghagyás kibocsátása – ez szintén közjegyzői eljárást igényel.

De hogyan tudjátok bizonyítani, hogy valaki határidőre nem fizetett? Ennek legegyszerűbb módja, ha kikötitek: a kölcsön összegét ekkor és ekkor (tehát adjatok meg határnapot), erre és erre a bankszámlára kell megfizettetni, s közleménybe beíratni: XY kölcsöntörlesztés! Ez esetben – eredménytelenség esetén – a bankszámla egyenleg és a naptár máris tudja igazolni, hogy „zavar van az Erőben”, s ez megkönnyíti a fizetési meghagyásos eljárás eredményes lefolytatását is.

2. Megtakarítási jellegű befektetések  

A megtakarítási jellegű befektetéseknél tudni kell, hogy az egyösszegű biztosítások esetén a hozamhoz 5, a folyamatos díjazású biztosítások esetén 10 év eltelte után lehet adómentesen hozzájutni – már persze, ha van hozam. A befizetett tőkerészből a szerződés idő előtti megszüntetésével járó költségeket a biztosítók levonják.

A nyugdíjmegtakarítások köréből az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás emelendő ki. Tőlük, a szabályzat szerint tagi kölcsön is felvehető – ezt szintén nem látja a KHR -, továbbá a hozam 10 év után, – ha ekkor felvetted a hozamot, akkor háromévente szintén – adómentesen érhető el.

3. Munkáltatói kölcsön

Lakáscélra, ha jó fej a munkáltatód (meg mondjuk: tőkererős), akkor tőle is igényelhetsz kölcsönt. A munkáltatói kölcsön egyébként alkalmas arra, hogy a jó munkaerőt megtartsa, ezért célszerű a munkáltató szabályzatában ilyen jellegű támogatást előírni, azzal, hogy a felvétele „röghöz kösse” az alkalmazottat.

Ha a munkáltató fenntart ilyen intézményt, akkor zömében kamatmentesen nyújtja a kölcsönt. Az így szerzett kamatkedvezményt azonban az Szja-tv. alapvetően bevételnek kezeli, így az adómentes igénybevétele feltételhez kötött, jelesül:

Szja-tv. 72. § (4) „A jövedelem megállapításánál – az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:

f) a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta;”

Lakáscél vonatkozásában tehát adómentes akkor lehet a piacihoz képest kedvezőbb kamatozású vagy kamatmentes munkáltatói kölcsön, ha

  • azt bankon vagy kincstári számlán keresztül utalják (megjegyzés: a banki folyósítás esetén sem minősül ez banki hitelnek, mert ez esetben a hitelintézet afféle átjátszó állomásnak minősül), házi pénztárból tehát nem nyújtható,
  • a lakáscél kifejezetten: építési, vásárlási, bővítési, korszerűsítési, akadálymentesítési vagy ilyen célú banki hitelek megfizetési, vagy másik munkáltatói kölcsön megfizetési célú lehet – de lakásfelújítási célra nem nyújtható munkáltatói kölcsön,
  • összege: max. 10 millió forint lehet, vagy, ha a munkáltató többször is nyújt ilyen kölcsönt, akkor 5 év viszonylatában kell számolni ezt a max. 10 milliós összeget.

Fontos: az ilyen kölcsönszerződést is írásba kell foglalni, a munkáltatónak kell lennie egy banki átjátszó állomásának, továbbá célszerű egyből a jövedelemből levonatni a havi törlesztőrészletet, ezáltal a teljesítés is egyszerűsíthető. Ha „jó munkás embernek” kívánja nyújtani e támogatást a munkáltató, az esetben hűségidő teljesítését is előírhatja annak érdekében, hogy minél tovább az ő cége égisze alatt maradjon a „szaki”.

* * *

Mint láthatjátok, adódhatnak még lehetőségek, hogy a hiányzó önerőt összegereblyézzétek, nyilvánvalóan az összes alternatívát nem vettük számba – mint pld. a kaparós sorsjegy vagy lottó-nyereményt, dugipénzt, lakástakarékpénztári megtakarítást (a hitelt nem, mert az hitelintézeti hitellel azonos értékű), egyéb megtakarítást. Ahány ember, annyi pénzügyi lehetőség és megoldás van.

Ezért is mantrázzuk: mindig és mindenkor forduljatok szakemberhez! Ha kérdésetek van, keressetek nyugodtan. Mi válaszolunk. De csak úgy, ahogy szoktuk… Objektíven.

Képek forrása: pixabay.com