Hang nélkül 2, avagy Folytassa a sikoltozást

Három évvel ezelőtt váratlanul nagyot robbant a Hang nélkül, melynek rendezője és főszereplője John Krasinski nem túl eredeti ötletet (alienek öldösik és tartják terror alatt az embereket) remek húzással helyezett új aspektusba, méghozzá azzal, hogy a Földre érkező idegenek hangra gerjednek, így, ha életben akarsz maradni, akkor kussolnod kell. Ebből adódóan a film hangulata egyedi ízt adott, megidézve az ismeretlentől való rettegést, a történet is a lassan építkezett, a kiváló atmoszférateremtés pedig a feszültségkeltés táptalaját adta. Ehhez segédkezett a rendező-főszereplő felesége, Emily Blunt (A holnap határa, Looper) is, aki hiteles módon alakította a feleséget és anyát egyszerre, fájdalma és női ereje érthető és átélhető volt egyaránt. Nem mondhatnánk, hogy a film hibátlan, azonban az alkotói látásmód olyannyira egyedivé tette, hogy a logikai bukfenceket és a kissé közhelyes, CGI-alieneket is feledtetni tudta.

Kérdés ilyenkor, hogy a folytatás mennyire tud hű és eredeti lenni? Jó hír: a Hang nélkül 2 jó film, fel tud nőni az alapfilmhez, s a folytatásokhoz méltóan az addig megismert univerzumot is kibővíti.

A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az előző epizód abbamaradt, igaz, a bevezetője alapján azt hihetnénk, előzményfilmről van szó, ettől azonban nem kell tartani, sőt, a tízperces bevezetővel – egyébként korábban már látott momentumokat nagyszerűen összeturmixolva – a rendezői székbe visszatérő Krasinski igazi adrenalinbombát dob a nézők közé, majd azt ellensúlyozva kerülünk a csend világába, ahol az első részből megismert család további útját láthatjuk.

Mivel utazófilmről van szó, így a Hang nélkül-univerzuma szükségszerűen bővül, nemcsak terében, hanem a szereplőgárdát illetően is. Krasinski erős és családjáért élő apa képét a meghasonlott, de kudarcán felülemelkedő, s ezen transzformációnak köszönhetően hőssé váló férfiszerep váltja fel. Szerencsére, ezt a szerepet Cillian Murphy (Batman: Kezdődik, Eredet) kapta meg, akit sosem láttam még ennyire hitelesnek és átélhetőnek, így a film igazi főszereplőjévé ő válik, bármennyire is szeretjük Emily Bluntot – és bár ő is kiváló, mint mindig, de most ellopták előle a showt. Murphy egyszerűen tökéletes, félelme, drámája mély és átélhető, akárcsak a megváltása, s remek párost alkot a valóságban is siketnéma Millicent Simmonds-szal, akitől bár az előző részben néha falra másztunk, most azonban meghatóan valós alakítással ajándékoz meg minket.

A folytatásról lévén szó, elmondható, hogy remek alkotást kapunk: a képi világ (a CGI-lények ellenére) továbbra is lenyűgöző, a hangok, vagy azok hiánya továbbra is kiváló eszközei a feszültségkeltésnek. Megtörténik az univerzumépítés is, a táguló világnak köszönhetően némi stílusváltás is történik, míg a Hang nélkül eredetije inkább a klausztrofób horrorra hajazott, addig most egy kalandosabb, akciódúsabb alkotást kapunk, melyben az alienek mellett az emberi szörnyetegekkel is meg kell vívni a csatát.

Nem lehet viszont elmenni némi gyerekbetegség mellett sem, ami a folytatások sajátja is szokott lenni. A Hang nélkül 2 hű akar maradni az első részhez, így az eredetiség-faktor csorbát szenved, s a történet is csak tyúklépésekkel halad előre, a tágabb világból is csak egy nyeletnyit kapunk, továbbá sok szcénában az előző epizódot szinte „szó szerint” másolták le, amibe sajnos beletartoznak a logikátlanságok és a felesleges hülyegyerek-effektusok is.

Ugyanakkor a folytatás ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az előző epizód véget ért, mégis, főleg, ha előttünk van a záró kép, szakadéknyi űrt érzékelhetünk a történetben.

A Hang nélkül 2 a hibái ellenére remek szórakozást nyújt, nagyszerű színészi játékkal, hozza azt, amit az első rész hozott. Talán pont ez a hibája, mert nem mer bátor ugrást tenni, inkább az araszolva-haladás jellemzi, igaz, méltón az eredeti mozihoz.

Amit viszont tudni kell: aki nem látta az első részt, ne üljön be a folytatásra, mert pont az alapokhoz való ragaszkodás okán érthetetlenül állhat/ülhet a látottakon, hanem jegyvásárlás előtt nézze meg az előzményeket. Ha e tanácsunkat elfogadjátok, kiválóan fogtok szórakozni, várva a harmadik epizódot, melynek elkészültét nemcsak bejelentették, hanem szükségesnek is látod majd. Remélhetőleg a következő epizód azért bátrabban mer majd nyitni a saját univerzumában, s bízunk benne, hogy nem lesz igaz a trilógiák ősszabálya, miszerint, mindig a harmadik rész a legsz@rabb (amivel azért vitatkozhatunk).

Ezt csak így… Objektíven.

Adatlap:

Eredeti cím: A Quiet Place Part II

Év: 2020

Játékidő: 97 perc

Műfaj: horror, kaland, thriller, sci-fi

Nemzetiség: USA

Rendezte: John Krasinski

Író: Scott Beck, Bryan Woods, John Krasinski

Fényképezte: Polly Morgan

Zene: Marco Beltrami

Főbb szerepekben: Emily Blunt, Cillian Murphy, John Krasinski, Djimon Hounsou, Noah Jupe, Millicent Simmonds, Scoot McNairy, John Krasinski

Képek forrása: imdb.com