Szakértők mutatják be a mesterséges intelligencia jövőjét egy magyar online eseményen

A mesterséges intelligenciáról rendez szimpóziumot az MVM Zrt. Future Talks powered by MVM címmel november 30-án. Az ingyenes online eseményen a mesterséges intelligencia nemzetközi szakértői a technológia jelenét és jövőjét, az emberi életre gyakorolt hatását vitatják meg, valamint válaszolnak a nézők kérdéseire is.

A mesterséges intelligencia (MI) a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően sok mindenre használható, de még közel sem működik tökéletesen. Napjainkban már nem azt a kérdést kell feltennünk, hogy meg tudunk-e valamit csinálni a segítségével, hanem azt, hogy meg akarjuk-e, meg kell-e csinálni – mondta el az MTI-nek Tilesch György MI-szakértő, a beszélgetés moderátora, aki az esemény előtt Kaliforniából nyilatkozott az MTI-nek.

Az eseményre New Yorkból jelentkezik be Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, író, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem és a San Franciscó-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligenciáról írt egyetemi tankönyv társszerzője. Megosztja véleményét a nézőkkel Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, továbbá Kishonti László közgazdász, a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek technológiáját fejlesztő AImotive vezérigazgatója.

Tilesch György az MTI-nek elmondta, hogy az MI leggyakrabban a robotika és az önvezető járművek kapcsán kerül szóba, miközben az elmúlt években integrálta a tudományágakat és iparágakat: észrevétlenül a mindennapi élet részéve vált. A washingtoni Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia Nagykövete kitért arra is, hogy ma az orvoslás és a gyógyszerkutatás elképzelhetetlen az MI nélkül és ezek a területek azok, ahol hamar eredményt hozhatnak az MI kínálta megoldások, például a járvány leküzdésében is számos módon nyújtanak támogatást.

A napi szinten használt digitális szolgáltatásokat a hatalmas adathalmazzal dolgozó MI algoritmusok határozzák meg. “Ahhoz, hogy az MI-t sikeresen lehessen használni, illetve kivédeni az esetleges kártékony hatásait, meg kell ismerni a játékszabályait” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Kiemelte, hogy az MI egyik fő jellegzetessége, hogy az adatokból tanul, fejleszti magát és gyorsan képes a tanultak alapján változtatni.

Az interneten megjelenő, manipulációra alkalmas hamis fotókat és videókat ugyanúgy MI alapú rendszerek készítik, mint azokat az alkalmazásokat, amelyekkel ezeket kiszűrik – magyarázta.

“Bár maguk a nagy platformok és kisebb részben a kormányok is foglalkoznak azzal, hogy az MI kártékony felhasználását megpróbálják mind technológiai, mind jogi eszközökkel szabályozni, azok a piaci szereplők, akik diktálják a tempót ezen a területen, kevésbé érdekeltek abban, hogy ezeket a problémákat megoldják. Ugyanis ahhoz, hogy szabályozva legyen egy-egy kérdés, olyan információkat kéne kiadni a szabályozó hatóságnak, ami üzleti titok” – tette hozzá.

Az MI-hoz kapcsolódó etikai problémákról a szakértő kiemelte az MI alapján hozott döntések megmagyarázhatóságának kérdését. Példaként említette, hogy az OpenAI által kiadott programnak, ami már szövegek létrehozására is képes, 172 milliárd paramétere van. A szakértő szerint minden rendszer, ami ilyen robosztus, az gyakorlatilag megmagyarázhatatlan, visszakövethetetlen módon hozza a döntéseket. Viszont ha egy döntést nem lehet megmagyarázni, akkor a jogi felelősség is nehezen megállapítható, még, aki tervezte a rendszert az sem tudja megmondani, hogy mi történt a folyamatban – tette hozzá.

Az MI rendszerek elfogult működése szintén kihívások elé állítja a világot. Az öntanuló algoritmusok gyakran termelik újra az emberi előítéleteket matematikai-statisztikai alapon. Hogy hol a hiba ezekben a rendszerekben, azt nagyon nehéz megállapítani – magyarázta a szakértő.

Emellett van egy emberi része is az MI alapú alkalmazások használatakor felmerülő problémáknak: a döntés felelősségének áthárítása, azaz sok esetben az MI-t használó szakember nem bírálja felül az MI döntési javaslatait akkor sem, amikor az indokolt lenne. Minél komplexebb egy ilyen rendszer, annál nehezebb megmondani, hol hibázott – hangsúlyozta, kiemelve, sok kutató már az MI következő generációján dolgozik, amelynek célja a transzparensebb működés.

Beszélt arról is, hogy az Európai Unió – a világon elsőként – etikai fókuszú javaslatcsomagot dolgozott ki az MI szabályozására, amit jövő év elején szeretne életbe léptetni, de kérdés, hogy mennyire lesz betartható a szabályozás.

Arra a kérdése, hogy melyek azok a munkakörök, amelyek a leginkább veszélyben vannak az MI térhódítása miatt, elmondta, hogy leginkább azoknak az adminisztratív munkakörben dolgozóknak kell aggódniuk, akik automatizálható feladatokat látnak el. A döntés a vezetők kezében van, hogy elbocsájtják vagy inkább átképzik munkavállalóikat. Példaként említette, hogy részvételével az Egyesült Államokban most készült el egy program, amelynek részeként a teljes szövetségi kormányzati apparátust átképzik. Szerinte az MI alkalmazásakor mindig szükség lesz az emberi munkaerőre, egyebek mellett a kapott eredmények ellenőrzésében.

Forrás: mti.hu

Kép forrása: mvmfuturetalks.hu